tisztítás

Tisztítás alatt általában annak a folyamatnak a meghatározását értjük, amelynek során valamilyen tárgyról, felületről vagy rendszerből eltávolítják a szennyeződéseket, mikrobákat vagy nem kívánatos anyagokat. A cél lehet higiénia, esztétika, működőképesség vagy hosszú távú megelőzés.

Különböző területeken alkalmazzák: háztartási tisztítás a lakóterületek és eszközök rendezésére; ipari tisztítás gépeknél és gyártási felületeken; laboratóriumi tisztítás precíziós munka és kísérletekhez kapcsolódó felületek tisztítása; egészségügyi és higiéniai tisztítás kórházakban és szociális intézményekben; valamint környezeti tisztítás és víztisztítás, amelyekben például szennyeződéseket vagy kémiai anyagokat távolítanak el.

Az elkülönített tisztítási módszerek közé tartozik a mechanikai tisztítás (súrolás, kefélés, dörzsölés), a mosószeres és oldószeres tisztítás, a meleg vagy forró vizes tisztítás és a gőzölés, valamint az ultrahangos tisztítás, amely hanghullámok segítségével emel ki és eltávolítja a szennyeződéseket. Előfordul a biológiai vagy kémiai tisztítás is, például mikroorganizmusokkal vagy kémiai reagensekkel végzett kezelés.

Biztonság és környezetvédelmi szempontok fontosak: a tisztítószerek és oldószerek egészségügyi kockázatokat jelenthetnek, ezért megfelelő védőfelszerelést és jó szellőzést igényelnek. A hulladékot és a szennyezett vizet megfelelő módon kell ártalmatlanítani, és egyre inkább a környezetbarát, biológiailag lebomló összetevők kerülnek előtérbe.

Összegzés: a tisztítás sokféle környezetben kulcsszerepet játszik a higiénia, a működés és a hosszú élettartam fenntartásában, ahol a módszerek a helyzettől függően mechanikai, kémiai, hő- vagy biológiai eljárások lehetnek.