zsírszövetben

Zsírszövet olyan kötőszövet-típus, amely főként energia tárolására és hőszabályozásra szolgál. A szövet adipocitákból áll, melyekben nagy lipidtartalmú cseppek találhatók. A zsírszövetnek két fő típusa van: a fehér zsírszövet (WAT) és a barna zsírszövet (BAT); a fehér zsírban általában egy nagy lipidcsepp uralkodik, a barna zsírszövetben pedig több kisebb csepp található. Hideg hatásra a fehér zsírszövetben beige adipocyták alakulhatnak ki, amelyek átmenetileg termogén aktivitást mutatnak.

Funkciói közé tartozik az energia tárolása triglyceridek formájában, mechanikai védő funkció és hőszigetelés. Emellett endokrin működésre is képes, mivel adipociták adipokineket termelnek, például leptint és adiponektint, amelyek befolyásolják az étvágyat, az inzulinérzékenységet és a gyulladásos folyamatokat. A szövet mikrokörnyezetét gazdag vérellátás és a stromális vaszkuláris frakció alkotja, amelybe preadipociták, endothelium és immunsejtek tartoznak.

Anyagcsere: a lipolízis során trigliceridek bomlanak fel zsírsavakra és glicerolra, míg lipogenezissel új triglyceridek képződnek. Inzulin segíti a lipogenezist és gátolja a lipolízist, a katecholaminok viszont serkentik a lipolízist. A barna zsír termogenezisre specializálódott az UCP1 fehérje révén, és hideg hatásra a fehér zsírszövetből beige adipocyták alakulhatnak ki.

Egészségügyi vonatkozások: a tömeges zsírfelhalmozódás obezitáshoz vezet, amely gyulladást, inzulinrezisztenciát és metabolikus szindrómát idézhet elő. Adipose szövet gyulladásos sejt infiltrációval járhat, például makrofágokkal. Zsírszövetek fibrotikus átalakulása és ritkábban lipodisztrófia is előfordulhat, ami rontja az inzulinérzékenységet és a lipid-anyagcserét.