tüdkárosodást

A tüdőkárosodás a tüdőszövet vagy a tüdő funkcióinak károsodása, amely a gázcsere zavarához vezet. A kifejezés sokféle állapotot foglal magába, például gyulladásos, fibrotikus vagy expozíciós eredetű elváltozásokat, amelyek hosszú távú légzésfunkció-csökkenést okozhatnak.

Fő kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás hosszú távú használata, a levegőszennyezés és a munkahelyi expozíciók (például azbeszt, szilikátok és egyéb porok). Szintén hozzájárulhat krónikus fertőzések utáni gyulladás, valamint krónikus tüdőbetegségekhez társuló kötőszöveti változások, például tüdőfibrosis vagy intersticiális tüdőbetegségek. Sugárkezelés vagy korábbi sugárkárosodás is okozhat tartós tüdőkárosodást.

Pathofiziológiája a gyulladásos és fibrotikus változások kombinációja, amelyek a légutak rugalmasságát és a léghólyagok felületét érintik. Ennek eredménye gyakran a légzés nehezítettsége és a csökkent gázcsere.

Jellemző tünetek a fokozott légszomj, köhögés, fáradtság és zihálás. A diagnózis a kórtörténet, fizikai vizsgálat, mellkas CT vagy röntgenfelvételek, spirometria és DLCO mérése, laboratóriumi vizsgálatok, szükség esetén bronchoszkópia és biopszia.

Kezeés és menedzsment: a kezelés célja a kiváltó ok megszüntetése vagy kezelése, a tünetek enyhítése és a hosszú távú funkció megőrzése. Dohányzás abbahagyása és munkahelyi expozíció csökkentése alapvető. Gyógyszeres terápia lehet inhalációs bronchodilatátor és gyulladáscsökkentő inhalációk; oxigénterápia és légzőrehabilitáció is segíthet. Súlyos esetekben tüdőtranszplantációra lehet szükség. A prognózis az októl és a károsodás mértékétől függően változó.

Előzés és megelőzés: a dohányzás kerülése vagy abbahagyása, a munkahelyi expozíciók minimalizálása, a levegőminőség javítása és rendszeres orvosi ellenőrzés a kockázatos csoportokban fontos.