terhelésszimulációk

A terhelésszimulációk olyan mérnöki és tudományos módszerek összessége, amelyek egy rendszerre kifejtett terhelések hatását modellekkel és számításokkal előre jelzik. Célja általában a szerkezet vagy rendszer viselkedésének megértése különböző terhelési állapotok alatt, a teljesítmény, a biztonság és a megbízhatóság értékelése. A szimulációk lehetnek statikusak vagy dinamikusak, lineárisak vagy nemlineárisak, és időfüggő (átmeneti) vagy állapotközpontú megközelítéseket alkalmazhatnak.

Jelentős alkalmazási területei közé tartozik a civil és gépészeti tervezés, az infrastruktúra- és közlekedésfejlesztés, az energia- és folyamatirányítás, illetve a hálózati és automatizált rendszerek megbízhatósági elemzése. Gyakori terhelések: statikus (például saját tömeg), élő terhek (használat), szélerő, földrengés és hőterhelés, továbbá dinamikus hatások és időfüggő jelenségek.

Módszertan: modellek készítése és numerikus elemzések, például véges elemes elemzés (FEA) vagy más időfüggő szimulációk; gyakran együttműködik kísérleti adatokkal a validálás érdekében. Megfelelés a vonatkozó előírásoknak és szabványoknak is gyakori cél.

Beviteli adatok és bizonytalanságok: terhelésprofilok, anyag- és geometriainformációk, határfeltételek. A kockázatok kezelése történhet érzékenységvizsgálatokkal vagy Monte Carlo-számításokkal, és a bizonytalanságokat beágyazottan tárgyalják a döntéshozatalban.

Az eredmények segítik a tervezést, üzemeltetést és karbantartást, informálják a költség-hatékonyságot és a biztonsági értékeléseket. A korlátok közé tartozik a modellminimalizálásból fakadó pontatlanság, adathiányok és a számítási költségek.