bizonytalanságokat

Bizonytalanságok olyan állapotok vagy helyzetek, amelyek során a kimenetel, az események alakulása vagy az adatok értéke nem ismert vagy nem megbízhatóan becsülhető. A gyakorlati döntéshozatalban fontos a megkülönböztetés a kockázattól: a kockázat olyan helyzet, ahol a lehetséges kimenetek gyakoriságai és következményei is rendelkezésre álló intézmények szerint mérhetők, míg a bizonytalanságban ezek a valószínűségek vagy értékek ismeretlenek vagy bizonytalanok maradnak.

Fajtái közé tartoznak a kvantifikálható bizonytalanságok és a kvalitatív bizonytalanságok. Kvantifikálható bizonytalanságok például a mérési hibák, a modellek vagy paraméterek bizonytalansága vagy a jövőbeli eseményekre vonatkozó előrejelzések bizonytalansága. Kvalitatív bizonytalanságok olyan helyzetek, amelyeket nehezebb vagy lehetetlen számokkal megfogalmazni, például összetett kölcsönhatások vagy jövőbeli társadalmi tényezők.

Forrásai között szerepel az információhiány, a zajos vagy torzított adatok, a komplex rendszerek működése és a külső tényezők előre nem látható hatása. Ennek következménye, hogy a kimenetelek bizonytalansággal terheltek, és a pontosság gyakran korlátozott.

Kezelése során alkalmazhatók adatgyűjtés és mérés pontosságának növelése, modellek és feltételezések vizsgálata, érzékenység- és scenárió-elemzés, Bayesi megközelítések, stressz-tesztelés és döntéstámogató eszközök. A bizonytalanságok átlátható közlése (például konfidencia intervallumok vagy feltételezések feltárása) alapvető a felelős döntéshozatalban és a tudományos kommunikációban.