sejtalkotók
Sejtalkotók (sejtszervecskék) a sejtekben található speciális struktúrák, amelyek meghatározott feladatokat látnak el. Eukarióta sejtek membránnal határolt organellákat tartalmaznak; a prokarióták egyszerűbb felépítésűek, és nincs elkülönült membránnal határolt sejtorganellumuk.
Jellemző sejtalkotók és funkcióik:
- Sejtmag (nucleus): a genetikai anyag DNS tárolása és feldolgozása, a sejt működésének irányító központja; a nucleolus
- Riboszómák: fehérjeszintézis helye; lehetnek szabadon a citoplazmában vagy a endoplazmatikus retikulumon (RER) kapcsolódva.
- Endoplazmatikus retikulum (ER): durva ER riboszómákkal fedett része fehérjeszintézisre és reakciókra szolgál, sima ER lipidek és
- Golgi-készülék: fehérjék és lipidek módosítása, csomagolása és szállítása a sejten belül vagy a sejten kívül.
- Mitokondriumok: energiatermelés (ATP) és anyagcsere-folyamatok; saját DNS-sel rendelkeznek.
- Lizoszómák: hidrolitikus enzimek segítségével bomlási folyamatokért felelnek.
- Peroxiszómák: oxidatív reakciók és bontási folyamatok központjai, például H2O2 lebontása.
- Vakuolák: víztartás és anyagok tárolása; növényekben gyakran nagy vakuolában a sejt merevségét is biztosítják.
- Citoplazma és citoszkeleton: a sejtplazma folyadékos zöme és a belső váz, amely a forma megtartását és
- Sejtmembrán (plazmamembrán): kettős foszfolipid-réteg, anyagátviteli kapu és sejt-környezet határait képezi.
- Chloroplasztok: fotoszintézis helyszíne növényekben és algákban; saját DNS-sel rendelkeznek.
- Sejtfal: növényekben és gombákban a sejt alakját és védelmét adja (általában cellulóz vagy más polimerek).
Összegzésként a sejtalkotók specializált egységek, amelyek együtt biztosítják a sejt életben maradását és működését különböző biokémiai