Golgikészülék

Golgikészülék, más néven Golgi apparatus, a sejt eukarióta részében található membránnal határolt szervecske, amely az endoplazmás retikululum és a plazmamembrán közötti anyagáramlás koordinálásáért felelős. Fő feladatai közé tartozik a fehérjék és lipidek posttranszlációs módosítása, célba juttatása és csomagolása különböző sejten belüli útvonalak felé. Emellett részt vesz a glikoproteinek és poliszacharidok bioszintézisében, valamint a molekulák megfelelő sorsának meghatározásában a sejten belül.

Struktúra: A Golgikészülék lapos, membránnal határolt cisztákat (cisternákat) tömbje. A cis oldal a sejtmag felé, az ER-ből érkező anyagokat fogadja, a trans oldal pedig a végső cél felé irányuló szállítást szervezi. A középső, medial régióban zajlanak a feldolgozási lépések; a trans-Golgi hálózat (TGN) végzi a végső szortírozást és a kimenő útvonalak előkészítését. A forgalmat kötőfehérjék (Golginek, GRASPs) és vesikuláris útvonalak (COPI, COPII, clathrin-koated vesiculák) koordinálják.

Funkciók: A Golkészülék posttranszlációs módosításokat végez: N- és O-glikoziláció, szulfatálás és foszforiláció, valamint a megfelelő célhelyekre történő csomagolás. Kiemelt szerepe van a lizozómális enzimek mannóz-6-foszfát címkéinek előkészítésében. A transz-Golgi hálózatból a szekréciós vezikulák, a plazmamembrán felé vagy lizozomális út felé irányított csomagok indulnak.

Történelem és dinamika: A Golgikészüléket Camillo Golgi olasz orvos írta le 1898-ban fekete festési módszerével. A sejtélet folyamán a Golgi dinamikusan szerveződik: mitózis idején gyakran fragmentálódik, majd a sejtek felépülése után újra összeszerelődik. Növényekben a Golgi részt vesz a sejtfal poliszacharidjainak szintézisében is, ezzel hozzájárulva a sejtfal felépítéséhez és funkciójához.