Sejtmembrán

A sejtmembrán, vagy plazmaléma, a sejt külső határát képező vékony kettős lipidréteg. Funkciói közé tartozik a sejt belső környezetének megőrzése, a külső környezettel való szelektív kapcsolattartás, valamint a tápanyagok és hulladékok be- és kiáramlásának szabályozása. A membrán dinamikusan részt vesz a jelátvitelben és az intercelluláris kapcsolatokban.

Komponensei közé tartozik a foszfolipid-kettős réteg, amelynek hidrofil fejrészei a víz környezet felé, míg hidrofób farok részei a membrán belseje felé néznek. Beépült fehérjék közé tartoznak az integrális és perifériális fehérjék; a csatornáknak, transzportereknek, receptoroknak és enzimeknek fontos szerepe van a transzportban és a jelátvitelben. A koleszterin beépül a lipidrétegbe, és szabályozza a membrán folyékonyságát. A külső rétegben glikoproteinek és glikolipidek biztosítják a sejt-azonosítást.

Az 1970-es években megfogalmazott fluid mosaic modell szerint a membrán dinamikus és mozgékony, a fehérjék és lipidek szabadon mozognak a rétegben. A membrán aszimmetrikus: a külső és belső lemez eltérő lipideket és fehérjéket hordoz. Mikrodomének, úgynevezett lipid raftok, helyi összetevők szerint szervezik a jelátvitelt és a mozgást.

Transzport: passzív transzport (diffúzió, facilitált diffúzió csatornákon és transzportereken át) és aktív transzport (például Na+/K+-ATPáz). Jelátvitel: receptorfehérjék felveszik a hírvivő molekulákat és aktiválják belső válaszokat. Sejt-kapcsolatok és felismerés: glikoproteinek és glikolipidek segítik az egyediséget és a sejtek közötti kommunikációt.

Endocitózis és exocitózis révén a membrán dinamikusan részt vesz anyagfelvételben és -kiválasztásban. Receptor-mediált endocitózis és különféle vesiculáris folyamatok kapcsolódhatnak hozzá.

Membrán potenciál: az ionok különbsége és az ionáramok hoznak létre elektromos potenciált a sejtmembránon, amelyet a Na+/K+-ATPáz és más pumpák tartanak fenn, és amely alapvető szerepet játszik a sejtek működésében, például az ingerületvitelben.

---