palpitációk

Palpitációknak nevezzük azokat a szívverés-érzéseket, amelyek szubjektív módon gyorsabbnak, erősebbnek vagy rendszertelenebbnek tűnnek a szív normál ritmusához képest. Gyakran átmenetiek és ártalmatlanok, különösen fizikai vagy érzelmi megterhelés hatására.

Kialakulásuknak sokféle oka lehet. Fiziológiás okok közé tartozik a stressz, koffein- és alkoholfogyasztás, nikotin, kiszáradás, láz és elektrolit-zavarok. Bizonyos gyógyszerek vagy érrendszeri szerekkel összefüggő hatások is hozzájárulhatnak. Ritkán extraszisztolákról vagy más ritmuszavarokról beszélünk, például pitvarfibrillációról vagy kamrai extraszisztolákról. Szívbetegségek, mint például ischaemia, szívelégtelenség vagy súlyos billentyűbetegség, is okozhatják a tünetet, különösen idősebb korban vagy kockázati tényezőkkel.

Fontos különbséget tenni a tünetek súlyossága alapján. A legtöbb palpitáció ártalmatlan, de ha mellkasi fájdalom, legyengülés, nehézlégzés, súlyos szédülés vagy ájulás lép fel, illetve ha a tünetek hirtelen jelentkeznek vagy ismert szívbetegség van, az orvosi vizsgálat indokolt.

Diagnózisuk felülvizsgálat és megfigyelés alapján történik. Az alapvető vizsgálatok közé tartozik az elektrokardiogram (EKG), szükség esetén 24–48 órás Holter- vagy eseménymonitorozás, valamint szükség szerint echokardiográfia és laboratóriumi vizsgálatok (pl. pajzsmirigy-értékek, elektrolitok). A kivizsgálás célja a kiváltó ok kimutatása és a veszélyes állapotok kizárása.

Kezelés és megfigyelés a kiváltó októl függ. Sok esetben elegendő az életmódbeli változtatás: koffein-, alkohol- és nikotinbevitel csökkentése, megfelelő folyadék- és elektrolit-háztartás, stresszkezelés, alvás. Ha ritmuszavar áll a háttérben, a kezelési lehetőségek a tünetek súlyosságától és a kockázatoktól függően alakulnak: gyógyszerek, ritmus- vagy frekvenciakontroll, szükség esetén beavatkozás (például ablatiós eljárás) vagy antikoaguláció a stroke rizikó csökkentésére pitvarfibrilláció esetén. A prognózis általában jó, különösen, ha a kiváltó ok kezelhető vagy kizárható.