osztódásával

Az osztódás a sejtek megkettőzésének és fenntartásának alapvető folyamata. E folyamat során a genetikai anyag és a sejttartozékok megfelelően kerülnek megosztásra, hogy két új, genetikai szempontból összhangban álló utódsejt keletkezzen. Az osztódás fő típusa: prokariótákban a bináris osztódás, eukariótákban pedig a mitózis és a meiózis.

Mitózis során egy diploid sejt két azonos genetikai állománnyal rendelkező utódsejtté válik. A mitózis öt fázisa van: prophase, prometafázis, metafázis, anafázis és telofázis; ezután citokinezis következik, amely a citoplazma kettéválását végzi. A kromoszómák rendeződnek, a maghártya felbomlik, és a kromatidák megosztódnak, így mindkét leánysejt megkapja a megfelelő genetikai anyagot.

Meiózisban két egymás utáni osztódás megy végbe (meiózis I és II). Ennek eredményeként négy haploid utódsejt keletkezik, amelyek genetikai variációt hordoznak a crossing over révén. Meiózis I során a homolog kromoszómák különválnak, a crossing over rekombinációt okoz, ami növeli a variabilitást.

A sejtciklust a G1, S, G2 és M fázisokra osztják. A G1/S és G2/M ellenőrző pontok, valamint a spindle-ellenőrzési mechanizmusok biztosítják, hogy a DNS másolása és a kromoszómák rendeződése megfelelő legyen. A ciklin-CDK komplexek és DNS-javító utak fontos szerepet játszanak a folyamatok koordinálásában.

Az osztódás alapvető fontosságú a növekedés, a fejlődés és a szövetek regenerációja szempontjából; a meiózis a reprodukció genetikai variációját adja. A szabályozás zavara sejtpatológiához, például aneuploidiához vagy tumorképződéshez vezethet.