regenerációja

Regenerációja az élőlények képességét írja le arra, hogy károsodott vagy elpusztult szöveteket, szerveket vagy akár egész testrészeket visszaállítsanak vagy megújítsanak. A folyamat lehet sejtszinten kezdődő vagy összetett szöveti és szervezeti szintű regeneráció is. A regenerációja kifejezés gyakran a regeneráció egészének vagy egy adott rész regenerálódásának leírására utal.

A regenerációja különböző élőlényekben különböző mértékben valósul meg. Egyes fajok rendkívül fejlett regenerációval rendelkeznek, például kétéltűek végtag- vagy faroktöredé-képződése, illetve belső szerveik regenerálódása. Emberben a regenerációja leginkább sejtszinten és szövetszinten történik: a máj képes jelentős mértékben megújulni, a bőr és a belső bélhám is állandó megújuláson megy keresztül. Növényekben a regenerációja gyakran a merisztémás (őssejtszerű) sejtek aktiválódásán múlik, amely új szövetek és, több esetben, teljes szervek kialakulását teszi lehetővé.

A regeneráció mechanizmusa magában foglalja a sejtek proliferációját, dedifferenciálódását és a morfológiai szerkezetek helyreállítását szabályozó jelutakat. Az őssejtek vagy progenitor sejtek kulcsfontosságúak, de a környezeti tényezők, immunszabályozás és a szomszédos szövetek jelei is meghatározzák a végső eredményt.

Az orvosi kutatásban a regenerációja kulcsfontosságú terület: regeneratív orvoslás, szövet- és szervpótló technológiák, őssejt-terápiák és 3D-bioprinting fejlesztése segítheti a sebek gyógyulását és a szervek megújítását. Ugyanakkor korlátok adódnak a teljes visszaállításban, a hegképződésben, az autoimmun reakciókban és az egyéni különbségekben.