mellékvesék

A mellékvesék (adrenal mirigyek) páros endokrin szervek, amelyek a vesék felső pólusán helyezkednek el. Külső részük a kéreg (cortex), belső részük a velő (medulla). A cortex három funkcionális zónára tagolódik: zona glomerulosa, zona fasciculata és zona reticularis; a velő pedig katekolaminokat termel, elsősorban adrenalin- (epinefrin) és noradrenalin-hormonokat.

A cortex zónái és hormonjaik közé tartoznak: zona glomerulosa, amely mineralokortikoidokat termel, főként aldoszteront, és ezzel a nátrium-hivatal, folyadékháztartás és vérnyomás szabályozásában vesz részt; zona fasciculata, amely glükokortikoidokat, így kortizolt termel, ezek a metabolizmust, a stresszreakciót és gyulladásos folyamatokat befolyásolják; zona reticularis, amely androgéneket termel. A velő katekolaminokat szekretál, különösen adrenalin és noradrenalin gyors válaszokat ad a szimpatikus ingerlésre.

Regulációjuk összetett: a kortikotrop hormon (ACTH) által vezérelt HPA-tengely a kortizol és más glükokortikoidok termelését befolyásolja; az aldoszteron termelését elsődlegesen a RAAS (renin-angiotenzin-aldoszteron) szabályozza. A hormonok koncentrációja diurnális ritmusban változik, és adaptív válaszokat ad a stresszre, étkezésre és folyadékegyensúlyra.

Klinikai jelentőségük közé tartozik Addison-kór (adrenális elégtelenség), Cushing-szindróma (kortizol-túltermelés), pheochromocytoma (medullaris tumor, katekolamin-túltermelés) és congenitális mellékvesekéreg-hiperplázia (enzimdefektes CAH). Diagnózisa általában éhomi és felnőttkorban mért hormonértékek, ACTH-stimulációs vizsgálatok, dexametazon-szuppressziós tesztek és katekolamin/metanephrin szintek alapján történik; képalkotó vizsgálatokkal a szervek szerkezete is értékelhető. Emellett a mellékvesék embryológiai fejlődése a kéreg mesodermális, a velő pedig neuralis Crest-ből származik.