megszilárdítás
Meghatározás: Megszilárdítás a fémek és néha más anyagok tulajdonságainak olyan módosítása, amely növeli a keménységet és a szilárdságot, gyakran a kopásállóság és az élettartam javítása érdekében. A folyamatok közé tartozik a hőkezelés, a mechanikai megmunkálás és különböző felületvédelmi eljárások.
Mechanizmusok: A megszilárdítás több mikroszerkezeti változáson keresztül valósul meg. Ilyenek a fázisátalakulásokból származó erősítés (például vas-alapú
- Hőkezelés: austenitizálás, gyors vagy szabályozott hűtés, majd temperálás a kívánt keménység és ridegség eléréséhez.
- Felület-megszilárdítás: karburálás, nitridálás vagy más felületkezelések indukált hőkezeléssel, hogy a felület kemény legyen, míg a belső
- Precipitációs szilárdulás: ötvözetek kioldott komponenseinek finom precipitatok képződése a hűtés hatására.
- Munkahőkezelés: hideg megmunkálás (hajlítás, hengerlés, huzalosítás) a diszlokációs sűrűség növelésével.
Alkalmazások: A megszilárdítást széles körben alkalmazzák autóipari és gépészeti alkatrészeken, fogaskerékeken, szerszámokon, csapágyakban és repülőgép- vagy
Mérőszerek: Keménység- és szilárdságtesztek (például Rockwell vagy Brinell), mikroszerkezeti vizsgálatok és szakadásállósági értékelések.