felületkezelések

A felületkezelés olyan technikai eljárások összessége, amelyek célja, hogy egy tárgy felületének fizikai, kémiai vagy optikai tulajdonságait megváltoztassák vagy erősítsék. A módosítások gyakran növelik a kopásállóságot és a korrózióvédelmet, javítják a tapadást vagy a megjelenést, és lehetővé teszik a felület jobb teljesítményét a használati környezetben.

Az eljárások főbb csoportjai közé tartoznak a termikus vagy diffúziós felületkezelések, a kémiai vagy elektrokémiai kezelések, illetve a felületi bevonatokkal járó eljárások. A termikus/diffúziós eljárások közé tartozik például nitridálás, karbonitridálás, cementálás és oxidációs rétegek létrehozása. A kémiai vagy elektrokémiai kezelések közé tartozik a passziválás és a korrózióvédő oxidáció, a galvanizálás és egyéb elektrokémiai bevonatok alkalmazása. A bevonatok között megtalálhatók a lakkozás, a porbevonat és a PVD/CVD típusú vékonyfilm bevonatok, valamint különféle szórt vagy diffúziós bevonatok.

Jellemző előnyök közé tartozik a növelt kopás- és korrózióállóság, a jobb tapadás és a felület esztétikája. Ugyanakkor a kivitelezés költségei, a környezeti hatások és a hosszú távú fenntarthatóság is mérlegelést igényel. A kiválasztást befolyásolja az alapanyag összetétele, a működési környezet, a tervezett élettartam és teljesítmény, a költségvetés, valamint a környezeti és biztonsági előírások.

Alkalmazási területek közé tartoznak például a gépjármű- és gépgyártás, az energia- és infrastruktúra-ipar, az élelmiszer- és vegyipar, valamint a precízió- és számítástechnikai eszközök gyártása. A helyes felületkezelés meghatározó a termékmeghatározások és a teljesítményigények szerint.