mikroszerkezeti

Mikroszerkezeti (angolul microstructure) az anyag belső felépítésének olyan szintje, amely a szemcsékre, fázisokra, hibákra és a szemcsehatárok elrendeződésére utal. A szemcsék mérete, formái és a fázisok eloszlása meghatározza az anyag mechanikai és fizikai tulajdonságait.

Mikroszerkezeti elemek közé tartoznak a szemcsék (grains), a szemcsehatárok, a különböző fázisok (például ferrit és perlit acélban), illetve a precipitátumok és a hibák, mint a diszlokációk. A mikrostruktúra a feldolgozás és a hőkezelés hatására alakul.

A mikroszerkezet jelentősen befolyásolja a szilárdságot, ridegességet, ductilitást, és a kopás-, hő- és korróziótűrést, valamint egyéb teljesítményjellemzőket. Ennek megértése alapvető a tervezéshez és a gyártási folyamatok optimalizálásához.

A mikroszerkezet vizsgálata mintavétel után történik, előkészítés után pedig optikai mikroszkópiával, szkennelő elektronmikroszkópiával (SEM), transzmissziós elektronmikroszkópiával (TEM), EBSD-rel (Electron Backscatter Diffraction) és röntgendiffrakcióval (XRD) történhet. A szemcseméret, fázisösszetétel és textúra jellemzői alapján értelmezik az anyag viselkedését.

A mikroszerkezeti jellemzők fontosak az anyagok tervezése, minőségellenőrzése és a teljesítmény optimalizálása szempontjából, legyen szó fémekről, kerámiákról vagy polimerekről.