szemcseméret

A szemcseméret vagy szemcseméret-eloszlás a részecskék méretének jellemzője egy anyagban. Gyakran a meghatározás egy kumulatív eloszlást ír le: megadja, hogy a minta hány százaléka esik annál a méretnél vagy annál kisebbnél. A szemcseméret fontos szerepet játszik olyan tulajdonságokban, mint a folyási képesség, tömörödés, szűrési záródás és a mechanikai erőtulajdonságok.

Mérése többféle módszerrel történik, a részecskék méretétől függően. A durvább fractionokra jellegzetes a szitálási (szita-analízis) módszer, ahol sorba rendezett hálószűrőken átjutó és fennakadó részecskéket vizsgálják. Finomabb frakciókhoz hidrométeres vagy sedimentációs módszereket használnak, illetve manapság gyakori a lézer-diffrakciós technika, amely a részecskék diffrakciós mintázata alapján számítja a méreteloszlást. Előfordul, hogy kombinált módszereket alkalmaznak a teljes szemcseméret-tartomány lefedésére. A mérés eredményét gyakran a d10, d50 és d90 értékekkel írják le, ahol a d50 a középértéket, a d10 és d90 pedig a kisebb és nagyobb részecskékre utaló százalékos küszöböket jelöli.

Gyakori látens kategóriák közé tartozik a kavics (>2 mm), homok (0,063–2 mm), sárgás-üledék (agyag) finomméretű törések, és a kavaró-szűrési rendszerekben a szelektív mérettől függő eloszlás. A szemcseméret-eloszlás értékes információt ad a talaj- vagy poranyag viselkedéséről, a terhelhetőségről, a tömörítő és fogadó képességről, valamint az alkalmazási területek, például geotechnika, mezőgazdaság, betontechnológia, gyógyszer- és kozmetikai ipar tervezéséhez és minőségellenőrzéséhez. Standard módszerek léteznek a nemzetközi és regionális szabványokban, mint például a szita- és hidrométeres vizsgálatok vagy lézeres technikák.

---