gamétaképzdésben

A gamétaképződésben, vagy gamétogenezisben, a szaporodásért felelős nemi sejtek, a gaméták, a gonádokban keletkeznek és a diploid genomot haploid állapotra redukálják. A folyamat központi eleme a meiosis, amely két osztódási körrel jár (meiosis I és meiosis II) és rekombinációval gazdagítja a geneticset, így minden gaméta különleges genetikai összetételű lehet. A kezdeti szakaszban gyakran mitotikus szaporodás is zajlik, hogy a növekvő sejttömeg kialakuljon, ezt követi a gaméták végleges érési szakasza.

Spermatogenezis, a hímekben zajló folyamat, a herefalban történik. A spermatogonialis sejtekból primér spermatocyták keletkeznek, melyek meiosisba lépnek. Az első osztódás után két haploid sejt képződik, amelyek a második osztódás után négy spermiumot adnak, typically motile spermiumok alakulnak ki. A spermatogenezis megnövekedett, folyamatos termelést mutat, és pubertás óta fennmarad.

Oogenezis, a nőknél, az ovariumokban zajlik. A fejlődés korai szakaszában az ős- vagy primér oocyták mitotikus osztódásokkal képződnek és meiózisba lépnek, majd prophase I-ben meiózisban visszatartva maradnak a születésig vagy pubertásig. A ciklusok során egy-egy foltos óra alatt folyamatosan beindul a meiózis I folytatása, amely során első polar body és másodlagos oocyta képződik. A második meiózist csak megtermékenyítés esetén fejeződik be, amely során a megtermékenyített tojás és a második polar body keletkezik. Így az oogenézis általában aszimmetrikus, nagy responszív citoplazmataartalmazó ovumot eredményez.

Szabályozásuk hormonális és környezeti tényezőktől függ: a FSH, LH és a nemi hormonok irányítják a gamétaképződést, amely során a reconbináció genetikai variációt és kromoszomális redukciót biztosít a populáció számára. A folyamatban fellépő hibák kockázata kifejezetten fontos az evolúció és a reprodukció szempontjából.