félrevezetés

Félrevezetés olyan kommunikációs vagy információs tevékenység, amelynek célja, hogy egy személy vagy közösség valós vagy vélt állításait félreértelmezze vagy megbízhatatlannak lássa. A félrevezetés gyakran a valóság egy részletének ferdítésével, elhallgatásával vagy torzításával történik, és lehet szándékos (diszinformáció) vagy véletlen (téves információ).

Formái közé tartozik hamis állítások terjesztése, adatok megkérdőjelezhető előadása, releváns kontextus elhagyása, kiválogatott adatokkal történő alátámasztás (cherry-picking), félrevezető érvelés, valamint a források hitelességének szándékos megkérdőjelezése. Ezek a minták különböző kontextusokban kerülnek alkalmazásra, például médiában, politikai kommunikációban vagy reklámban.

Jellemző területek közé tartozik a média, a politika, a reklám és a pénzügyi szolgáltatások, ahol a közönség döntéseit befolyásolhatja. A félrevezetés akkor következik be, amikor a forrás szándéka a részrehajló vagy megtévesztő hatás elérése, de előfordulhat tudatlanságból eredő félreértés is.

Hatások közé tartozik a bizalom megrendülése, a döntéshozatal torzítása, valamint általános társadalmi kockázatok, például polarizáció és bizalmatlanság növekedése. A felismerés és védekezés alapja a forráskritika, a tényellenőrzés, a kontextus ellenőrzése és a médiatudatosság fejlesztése.

Jogi és etikai keretekben a félrevezetés sok jogrendszerben tiltott vagy korlátozott formája a kereskedelmi gyakorlatoknak, és célja a fogyasztók védelme, valamint a tisztességes kommunikáció és verseny fenntartása.