diszinformáció

Diszinformáció, vagy dezinformáció, olyan szándékos félretájékoztatás vagy manipulatív tartalom, amely hamis vagy megtévesztő állításokat terjeszt annak érdekében, hogy befolyásolja a közvéleményt, alakítsa a döntéseket vagy kárt okozzon egy személynek vagy közösségnek. A kifejezés ezért olyan információt jelöl, amelyet szándékosan készítenek és terjesztenek.

Az ilyen tartalmak megítélése és megkülönböztetése gyakran a szándékra vonatkozik: a diszinformáció szándékos jellegű, míg a félrevezető információ gyakran csak tévedés vagy hiba eredménye. Forrásai lehetnek állami információs műveletek, politikai vagy gazdasági érdekek, de magánszemélyek és online közösségi hálózatok is részt vehetnek benne. Terjedési csatornák közé tartozik a közösségi média, weboldalak és chatalkalmazások; formái közé sorolhatók kitalált történetek, manipulált fényképek vagy videók (deepfake), valamint a kontextus elferdítése vagy címkézetlen állítások.

A diszinformáció hatásai sokrétűek: megnő a közbizalom bizonytalansága, nő a polarizáció és a bizalmatlanság, befolyásolhatja a választásokat, a közegészségügyi döntéseket és a közösségi párbeszéd minőségét, továbbá alááshatja az intézmények hitelességét.

Ellene több eszköz áll rendelkezésre: tényellenőrzés és a hiteles források gyors jelzése; médiatudatosság és kritikus gondolkodás fejlesztése; a platformok felelősségre vonása és átláthatósági mechanizmusok alkalmazása; jogi és önkéntes szabályozási keretek, amelyek a védelem és a szólásszabadság közötti egyensúlyt célozzák. A nyilvános viták minőségének javítása és gyors reagálás kiemelten fontos.