eukariótáknál

Az eukarióták olyan élőlények, amelyek sejtjei maggal és membránnal határolt organellumokkal rendelkeznek. A sejtmag a DNS-t lineáris kromoszómákban tárolja, és histonokkal van összekapcsolva. A sejten belül működő endomembránrendszerhez tartozik az endoplazmatikus retikulum (ER), a Golgi-készülék, lizoszómák és peroxiszómák, valamint a mitokondriumok, amelyek energiát termelnek. Növényekben és algákban kloroplasztiszok is találhatók, amelyek fotoszintézissel nyerik az energiát. A sejt életműködését a citoszkeleton segíti, és a membránburok köti össze a belső környezetet a külsővel.

Az eukarióták genetikai információja a sejtmagban található, és általában lineáris kromoszómákban van jelen; a transzkripció a magban kezdődik, és a kész fehérjék a riboszómákon készülnek. A sejtek általában mitózissal osztódnak, a magosztódás során. Szaporodásuk lehet aszexuális vagy sexuális; a genetikai változatosságot főként a meiózis és a rekombináció biztosítja.

Az eukarióták eredete az endoszimbionta elméleten alapul: a mitochondriumok és (növények esetében) a kloroplasztiszok bakteriális eredetűek, és a gazdasejtbe élő partnerségként kerültek be. Ennek eredményeként különálló membránnal határolt organellumok és belső membránrendszerek alakultak ki.

Közéjük tartoznak a növények, állatok, gombák és protiszták. A protiszták egyszerűbb, gyakran egysejtű vagy kolóniás formák, sokféle életmódot képviselnek. A eukarióták fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákban, az emberi tevékenységben és az orvostudományban.