egysejt

Az egysejtű élőlények olyan szervezetek, amelyek életmódját, anyagcseréjét és szaporodását egyetlen sejt végzi. A sejtszerkezet alapján két fő csoportba sorolhatók: prokarióták, vagyis sejtmag nélküli organizmusok (baktériumok és archeák), és eukarióták, vagyis sejtmaggal rendelkező egysejtűek (például protozoonok és sok egysejtű algaféle, valamint élesztők).

Jellemzők közé tartozik a kis méret, a gyors osztódás és a változatos táplálkozási módok. Egyesek fotoszintetizálnak, mások kemotróf módon nyerik energiájukat, megint mások pedig külső élőlényektől vagy talajból származó anyagokat bontanak le. Az anyagcsere aerob és anaerob folyamatokat is magában foglalhat.

Reprodukciójuk általában egyszerű: a prokarióták jellemzően bináris hasadással szaporodnak; eukarióták között előfordulhat bujás (budding), schizogónia vagy nemi szaporodás is.

Jelentőségük: alapvető szerepük van az ökológiai tápanyagkörforgásban, a bomlásban és a szövetépítésben. Emellett ipari alkalmazásokkal is rendelkeznek, például élesztők a fermentációban, illetve biotechnológiai kutatások modellorganizmusaiként szolgálnak. Bizonyos egysejtűek patogénként viselkedhetnek emberekre vagy állatokra nézve, mások pedig hasznosak és nélkülözhetetlenek a környezetben.