egysejtek

Az egysejtek olyan élőlények vagy sejtek, amelyek egyetlen sejtben szerveződnek. Az egysejtűek lehetnek prokarióták (nincs valódi sejtmagjuk) vagy eukarióták (van sejtmaggal ellátott sejtjük). A legtöbb egysejtű élőlény sejtfala és membránnal kémiailag határolt sejt, benne a cytoplazma, a genetikai információ és a szükséges anyagcsere-berendezés.

Kategóriák és példák. Prokarióta egysejtuek közé tartoznak a baktériumok és a archaéák, melyek általában mikrométeres méretekben élnek. Eukarióta egysejtuek közé tartoznak a protozoák, az élesztőgombák és néhány algafaj, például a mikroszkopikus zöldalgák. Ezek a sejtek már valódi sejtmaggal rendelkeznek (gömbölyű vagy fonalszerű sejtmagzattal), és bonyolultabb belső struktúrákban különülnek el a sejtorganellumok.

Jellemzők. Egysejtűek lehetnek autotrófok vagy heterotrófok: az autotrófok a környezetből származó vegyületeket felhasználva energia- és szerves anyagokat állítanak elő, például a fotoszintézist végző algák és néhány baktérium; a heterotrófok külső szerves anyagokat bontanak leenergiát gyűjtve. A mozgásra számos megoldás létezik: flagellumok, cilia vagy maguk a sejtfalak segítsége. Szaporodásuk lehet bináris hasadás, osztódás vagy élesztőknél előforduló bőrödés.

Szerepük. Az egysejtek alapvetőek az ökoszisztémákban, részt vesznek a táplálékláncban, a biogeokémiai ciklusokban és a szerves anyagok lebontásában. Kutatási modellekként is fontosak: például élesztők a molekuláris biológia és a genetika alapjaivá váltak. Bizonyos egysejtűek patogének is lehetnek, mások pedig hasznosak és alkalmazhatók iparban vagy biotechnológiában.