mitózissal

Mitózis (mitózissal kifejezett sejtosztódás) a sejtosztódás egyik alapfolyamata eukariótákban, amely során egy diploid anyasejt két genetikai egyező, diploid utódsejtet hoz létre. Ennek a folyamatnak a célja a genetikai információ pontos és egyenletes továbbadása a leánysejtekbe, valamint a sejtmag és a kromoszómák megőrzése a sejtközösség növekedése és regenerációja érdekében. A mitózist gyakran testszövetekben és szervekben zajló növekedéshez és gyógyuláshoz kötik.

A folyamat hat fő fázisban zajlik: prophase, prometaphase, metafase, anaphase, telophase, majd citokinezis. Prophase-ban a kromoszómák condensálódnak, a maghártya kezd felbomlani, és a centroszómák a sejt középpontja felé vándorolnak. Prometafázisban a kromoszómák kinetochoresze kapcsolódnak a növekvő mikrotubulusokhoz. Metafázisban a kromoszómák az egyenlítő síkhoz rendeződnek. Anaphase-ban a testvérképletű kromatidok szétválnak, a kromatidok a pólusok felé indulnak. Telophase-ban a magkörnyezet visszaalakul, és a kromoszómák dekoncentrálódnak. Citokinezis a citoplazma felosztását végzi: a sejtfelület szétválik két leánysejt között, gyakran egy aktív kontraktilis gyűrű segítségével.

Szabályozása kiterjedt: ciklin-függő kinázok (CDK-k), a Spindle Assembly Checkpoint (SAC) és tumor-szuppresszív mechanizmusok irányítják, hogy a kromoszómák megfelelően rögzüljenek és a sejtosztódás csak rendben legyen. A mitózissal kapcsolatos hibák kóros kromoszóma-számhoz (aneuploidia) és potenciálisan rákkészséghez vezethetnek. A mitózis szemben áll a meiózissal, amely a gaméták képződéséért felelős, genetikai variációt teremt. A kifejezés mitózissal gyakran a mitózissal zajló sejtosztódási folyamatok megnevezésére szolgál.