mikrotubulusokhoz

A mikrotubulusok a sejtek citoszkeletonjének alapvető hengeres csővei, amelyek hosszúságukban és térfogatukban dinamikusan változnak. Átmérőjük körülbelül 25 nanométer, hosszúságuk pedig több mikrométert is elérhet. Felépítésük α-tubulin és β-tubulin heterodimerből álló egységek összekapcsolódásából jön létre, amelyek GTP-t kötnek. A dimerok polimerizációja adja a csövet; a plusz végen általában gyorsabban nő, mint a minusz végen. A GTP hidrolytise okozta stabilitási különbség dinamikus instabilitást eredményez, amely lehetővé teszi a gyors növekedést és összehúzódást.

Nukleáció és szerveződés szempontjából a mikrotubulusokat mikro-tubulus szervező központokból (MTOC) szervezik. Az állati sejtekben gyakran a centroszóma működik központként, amely gamma-tubulin gyűrűkomplexumokat használ a nucleáláshoz és a növekedés megindításához.

Fő funkcióik közé tartozik a sejt alakjának fenntartása és belső szerkezeteinek rendben tartása, valamint a vesék, endoplazmatikus retikulum és más organellumok intracelluláris szállítása motorfehérjékkel történő összekapcsolás révén. Különösen fontosak a mitózis és meiózis során a mitotikus orsó felépítésében és kromoszómák megfelelő elhelyezésében. Emellett a cilia és a flagella axonemájának alapját is mikrotubulusok adják.

Kiegyensúlyozott működésüket számos fehérje, például kinesinok és dyneinek szabályozzák; a gamma-tubulin és kapcsolódó fehérjék pedig nucleálást biztosítják. Rendellenességek a tubulinok vagy a kapcsolódó tényezők működésében hozzájárulhatnak neurodegeneratív vagy fejlődési zavarokhoz, és bizonyos onkológiai terápiák a mikrotubulusok stabilizálását célozzák.