diszacharid

A diszacharid olyan szénhidrát, amely két monoszacharid molekulából áll, és glikozidos kötéssel kapcsolódik össze. A kötést kondenzációs reakció hozza létre, és víz távozik. A leggyakoribb példák közé tartozik a szacharóz (glükóz és fruktóz), a laktóz (glükóz és galaktóz) és a maltóz (két glükóz). Ezek közül a maltóz és a laktóz redukáló diszacharidok, mert egyik anomerikus szénatom szabad marad a kötés után, míg a szacharóz nem redukáló, mert mindkét anomerikus szénatom részt vesz a kötésben.

A diszacharidokat hidrolízissel lehet visszafejteni monoszacharidokra: szacharóz → glükóz + fruktóz (enzim: szacharáz), laktóz → glükóz + galaktóz (enzim: laktáz), maltóz → két glükóz (enzim: maltáz). Ezek a bontások a vékonybélben zajlanak.

Az élelmiszerekben a szacharóz általában asztali cukor formájában található, a laktóz tejtermékekben van jelen, míg a maltóz a gabonafélékben és a sörfőzés során jelenik meg. A diszacharidok energiaforrást jelentenek: minden gramm körülbelül 4 kilokalóriát ad. Biológiailag a diszacharidok fontos energiaforrást jelentenek, de a felszívódás után monoszacharidokká alakulnak és közvetlenül hasznosulnak.

Összegzésként a diszacharidok a két monoszacharidból felépülő szénhidrátok, amelyek glikozidos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, és lehetnek redukáló vagy nem redukáló jellegűek a kötés jellegétől függően.