dízelmotorok

A dízelmotorok a belső égésű motorok közé tartoznak, amelyek gyújtása a levegő sűrítésével történik. A dízel üzemanyag közvetlenül a hengerbe kerül befecskendezve, és a gyulladás a levegő hőmérsékletének megemelkedéséből adódik. Nincs szükség gyújtógyertyára, ezért a motor magas kompressziós arányt használ.

Működésük alapelve: a levegő a szívás során bekerül a hengerbe, ott sűrítik és felmelegítik. A dízel befecskendezése ezt követően történik, és a gyulladás akkor jön létre, amikor a befecskendezett üzemanyag a forró levegő hatására meggyullad. A rendszerek gyakran közvetlen befecskendezésűek, magas nyomású befecskendezőkkel működnek, és gyakran turbófeltöltő és intercooler is van bennük a további teljesítmény és hatékonyság érdekében.

Az üzemanyag-hatékonyság általában magasabb, mint a benzinmotoroké, köszönhető a nagy kompressziós aránynak és a kiélezett égésnek. A dízelmotorok jellemzően nagy nyomatékot adnak alacsony fordulatszámon, ezért hosszú távú közlekedésben és nehéz tehergépkocsiknál, valamint ipari gépeknél is gyakori választás.

Kibocsátásuk fő problémái a nitrogén-oxidok NOx és a részecskék PM. A modern rendszerekben gyakori a részecskeszűrő (DPF), az NOx-csökkentésre szolgáló SCR-rendszerek AdBlue/urea-akkumulátorral, és az EGR visszavezetés. Ezek segítik a környezeti előírásoknak való megfelelést.

Alkalmazási területek közé tartoznak a személygépkocsik, tehergépkocsik, mezőgazdasági és ipari gépek, hajók, vasúti járművek és álló motorok villamos energiát szolgáltató egységek. A dízeltechnika történetét Rudolf Diesel 1890-es években kezdte; azóta a közös befecskendezés, turbófeltöltés és elektronikus irányítás fejlődése révén a motorok megnövelt teljesítményét és hatékonyságát érte el.