turbófeltölt

A turbófeltöltő olyan berendezés, amely a belső égésű motor teljesítményét növeli azáltal, hogy a bejövő levegőt sűríti. A sűrített levegő nagyobb oxigén-ellátást biztosít, így több üzemanyag égethető el, és nő a motor által kifejtett teljesítmény.

Működésének alapelve az, hogy a kipufogógáz energia forgatja a turbint, amely a tengelyen keresztül a kompresszort hajtja. A levegő a kompresszor által nyomás alatt kerül a hengerbe, gyakran intercooleren keresztül lehűtve. A töltőnyomást a wastegate vagy a változó geometria szabályozza, hogy a kívánt boost értéket tartsa.

Fő komponensei közé tartozik a turbina, a kompresszor, a közös tengely, az olajellátó rendszer, az intercooler és a töltés-szabályozó elemei (wastegate vagy változó geometriájú turbó).

Változatai közé tartozik a hagyományos turbófeltöltő, a változó geometriaú turbófeltöltő (VGT/VNT), és a duál vagy iker-turbó rendszerek (twin-turbo).

Eredetét Alfons Büchi svájci mérnök találmányának tekintik: az első turbófeltöltőt 1905-ben fejlesztette ki. A technológiát a 20. század közepétől kezdték alkalmazni repülőgép- és dízelmotorokban, majd később személyautókban is elterjedt.

Előnyei közé tartozik a hatalmasabb teljesítmény és a hatékonyság javítása adott üzemanyag-fogyasztás mellett; hátrányai a turbo lag, a hő- és olajterhelés növekedése, a rendszer bonyolultsága és a költségek.

Használata általános például személyautókban, teherautókban és sportmotorokban. A karbantartás során fontos az olajminőség és az olajnyomás fenntartása, az intercooler és a légszűrő tisztán tartása, illetve a rendszeres ellenőrzés.