alluviális

Alluviális vagy alluviumi üledékek a folyóvíz szállítása és leülepedése révén képződnek, és a folyóvölgyekben, ártereken, deltákon vagy alluviális fangokon rakódnak le. Az üledékek összetétele és szemcsemérete a szállított anyagból és a folyó kifejezetten energikus környezetéből adódik: a gyorsabb szélű vagy heves árhullámok kavicsosabb, durvább szemcséket, míg a lassú, széles partokon a finomabb sár- és vasérc jellegű üledéket hagynak hátra. Az alluviális üledékek gyakran rétegződnek, és a rétegzettség folyamatos vagy finom képződményeiben is megfigyelhető lehet.

Különböző környezetekben fordulnak elő: ártéri síkságokon a nagy területre elterülő hordalék jellegű üledékek, deltákban a tengerbe vezető víz üledékének halmozódása, valamint száraz területeken alluviális fangok formájában, ahol a folyó lehúzódása laza, meredek lejtőkön rakódik le. Jellemző rájuk a szemcseméret szerinti jó szortírozottság és a lokalizált tavak vagy árkok környezetében megőrződő rétegek.

Kutatásuk fontos a talajfejlődés, a víztározók képződése és a paleoalluviumi környezetek megértése szempontjából. Gazdasági jelentőséggel bírnak: a sekély alluviális rétegekben gyakran találhatók ivóvízre és mezőgazdaságra alkalmas víztartalékok, míg régebbi vagy érintett üledékek helyenként értékes minerális lerakódásokat, például placeri jellegű ércekhez vezethetnek.