Pitvarfutás

Pitvarfutás, angolul atrial flutter, egy gyors és rendszeres pitvari tachyarritmia, amelyet általában egy makro-reentry kör okoz a pitvarban, leggyakrabban a jobb pitvarban a tricuspidalis gyűrű körül. A pitvarfutásban a pitvarok ritmusa 250–350 ütés/perc, a kamrai válasz az AV vezetésétől függ, így a tipikus ritmus gyakran 2:1 vezetés mellett kb. 150 ütés/perc. Ritkábban előfordulhat 1:1 vagy más AV vezetési arány, és hosszabb fennállás esetén előfordulhat pitvari fibrillációba átmenet is.

Tünetek és klinikai kép változóak: gyakori palpitációk, szédülés, légszomj, mellkasi nyomás vagy diszkomfort, és ritkán szinkópa. Előfordulhat, hogy a beteghez vezető sürgősségi ellátás során nem észlelhető hemodinamikai instabilitás, vagy súlyos állapotban gyorsan kezelést igényel.

Diagnózisát elsősorban elektrokardiogrammal (EKG) állapítják meg: a pitvarfutás jellegzetes, rendszeres, “futó” pitvarhullámokkal járó EKG-t mutat, gyakran II, III és aVF vezetéseken. A konduktív arány megadhatja a kamrai ritmust is, és a különbség a pitvari és kamrai aktivitás között segít differenciálni más tachyaritmiáktól, például pitvarfibrillációtól.

Kezelése elsődlegesen a beteg állapotától függ: stabil betegeknél a ritmus kontroll béta-blokkolóval vagy kalciumcsatorna-blokkolóval, szükség esetén digoxin, illetve antikoaguláció a stroke kockázat alapján. Instabil állapotban azonnali szinkron elektromos cardioversio javasolt. A hosszú távú megoldás gyakran a pitvarfutási kör cavo-tricuspidus isthmus ablációja, amely magas sikerességgel gyógyíthatja a típust. Antikoaguláció szükségessége a CHA2DS2-VASc alapján kerül eldöntésre a recidíva és kockázat függvényében.

Prognózisa jó a megfelelő kezelés mellett; előfordulhat visszatérés, és időnként átmehet pitvarfibrillációba.