Palesztinát

Palesztinát, a magyar kifejezés a Palesztinára utal, amely a Közel-Keleten található földrajzi és politikai területet jelöli. Geográfiailag a Földközi-tengertől a Jordán-folyóig terjedő, történelmi régiót foglalja magában; a mai használatban leggyakrabban a Nyugati-parti területekre (West Bank) és a Gázai-övezetben (Gaza Strip) szokták érteni, East Jerusalem gyakran a palesztin nemzeti mozgalom fővárosaként kerül említésre.

Politikailag a palesztin élet két fő hatóság révén szerveződik: a Jordániai-parti területek egy részét felügyelő Palesztin Hatóság (Palestinian Authority) az Osloi folyamat keretében jött létre, és a 2007-es politikai megoldási váltás óta a Gázai-övezetet a Hamász irányítja. 1988-ban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) kinyilvánította a Palesztinai Államot, amelyet az 2012-es United Nations General Assembly határozata nem-tagállami megfigyelő állapotba emelt.

Demográfia és kultúra: az arab nyelv a legfontosabb, a vallási összetételben az iszlám a legnagyobb, kisebb keresztény közösségek is élnek a területen. A palesztin népesség jelentős része menekültként él a környező országokban és a diaszporában.

Történelem és jogállás: a terület különböző birodalmak részeként szerepelt a történelem során, a 20. század első felében brit mandátum alá került, majd 1947-ben a Közel-Keleten tervezett kettős államra vonatkozó ENSZ-határozatot követően változott a státusza. A 1967-es háború után Izrael megszabta a területet, az Osloi egyezmények a részleges önrendelkezést hoztak, míg a 2007-es megosztottság a Nyugati-part és Gáza között megosztott gyakorlatot eredményezte. A konfliktus továbbra is befolyásolja a határok, szuverenitás és mindennapi élet kérdéseit.