Kérdíveket

Kérdíveket, közismertebb nevén kérdőíveket, olyan strukturált adatgyűjtő eszközöknek tekintik, amelyek kérdések vagy állítások sorozatából állnak, és céljuk információk összegyűjtése a válaszadóktól. A kérdések lehetnek zárt végűek (választható lehetőségek) vagy nyitott formában, és gyakran tartalmaznak skálázott értékeléseket is, például Likert-skálákat.

Tervezés: A hatékony kérdőív kialakítása során fontos a célközönség meghatározása, a kérdések világos megfogalmazása és a logikus, arányos sorrend. A gyakran alkalmazott típusok közé tartoznak a zárt kérdések, a rangsorolásos, a skálázott értékelések és a nyitott válaszok. A kérdések sorrendje, a választható opciók és a kérdések mennyisége befolyásolják a válaszadási arányt és a mérés megbízhatóságát.

Adminisztráció: Kérdőíveket többféleképpen lehet gyűjteni: online platformokon, papíralapon, telefonos vagy személyes interjúk keretében. Az online gyűjtés előnyei közé tartozik a gyors feldolgozás és a költséghatékonyság, míg a személyes interjúk részletesebb, mélyebb válaszokat eredményezhetnek.

Használat és korlátok: Kérdőíveket széles körben alkalmaznak piackutatásban, társadalomtudományi kutatásokban, közegészségügyi és oktatási értékelésekben. Előnyei közé tartozik a nagy mintából történő adatgyűjtés lehetősége és az adatok rendszerezhetősége; korlátai közé tartozik a self-report torzítás, az alacsony válaszadási arány és a kérdések helytelen megfogalmazásából adódó félreértések.

Történetük és fejlődésük során a kérdőívek a tudományos kutatások egyik alap eszközévé váltak: a 20. század elején a tömeges felmérések megjelenésével széles körűvé vált, majd az elektronikus és online formák elterjedése tovább növelte a hozzáférhetőséget és az adatfeldolgozás gyorsaságát. Kapcsolódó témák: kérdőív tervezés, kérdéskészítés, válaszadói etikett, survey módszertan, Likert-skála.