Himalája

A Himalája Ázsia legmagasabb hegylánca, amely Pakisztán északnyugati területeitől Bhutánon át Nepálra és Indiára, a kínai Tibeti Autonóm Tartományig terjed. Hosszúsága mintegy 2 400 kilométer, szélessége pedig földrajzi viszonyoktól függően 200–400 kilométer között van. A vonulat legmagasabb csúcsa a Mount Everest, 8 848 méterrel, amely a Sagarmāthā vagy Chomolungma néven is ismert. E nagyszerű terület számos más rendkívül magas csúcsot és mély völgyeket is magában foglal, s alakítja a kontinens tájképét.

Geológiája a Cenozoikumban zajló Indiai lemez és az eurázsiai lemez ütközésének eredménye: délről érkező lemez ütközése felemelte a földkéreget, létrehozva a Himalája hegyláncát. A folyamat ma is folyamatos, a hegység tovább emelkedik, és gyakran földrengésekkel és gleccserek formájában mutatkozik meg.

Éghajlata rendkívül változatos a magasság függvényében. A völgyekben általában szubtrópusi és mérsékelt klíma uralkodik, a magasabb részeken alpesi és tundra környezet alakul ki. A gleccserek táplálják a folyók forrásait, így a Gangesz, az Indus és a Brahmaputra vízellátása is jelentős részben innen származik. A biodiverzitás gazdag: hóleopárd, vörös panda, yak és számos endemikus növényfaj él a régióban, köztük rhododendronok és alpesi füvű növényzet.

Kulturális és gazdasági jelentősége is kiemelkedő. A hinduizmus és a buddhizmus szent helyei között számos zarándoklat és vallási hagyomány él a hegyvidéken, emellett a hegymászás és a trekking világszerte ismert tevékenység. A klímaváltozás és a gleccserek olvadása, földrengések és földcsuszamlások a régió fő kockázatai. A vízenergia-potenciál és a folyók adta ökológiai szolgáltatások gazdasági lehetőségeket is teremtnek, ugyanakkor fenntarthatósági kihívásokat is jelentenek.

Védelmi státusz: több nemzeti park és természetvédelmi terület található a Himalájában. Ilyenek Nepálban a Sagarmathā Nemzeti Park és a Langtang Nemzeti Park, valamint Indiában a Great Himalayan National Park; ezek közül több UNESCO világörökségi helyszín.