földcsuszamlások

Földcsuszamlások, vagy egyszerűen földcsúszások, gravitációs tömegmozgások, amelyek talajtól, kőzettől vagy ezek keverékétől álló anyagot sodornak le a lejtőn. Gyakori hegy- és dombvidéki területeken, de előfordulhat síkabb részeken is. A mozgás lehet lassú és évtizedekig tartó csúszás, vagy gyors, percek alatt meginduló esemény.

Osztályozásuk anyag és mozgás szerint történik. Anyag szerint lehet talaj- vagy üledékszuszlás és kőzetcsuszamlás, keverékekből álló mozgások. Mozgás szerint ismertek a translációs (sík felületen végbemenő) csúszások, rotációs (slump) csúszások és törmelékalapú áramlások.

Kiváltó okok közé tartozik a hirtelen nedvesedés eső vagy olvadás következtében felhalmozódó víz, földrengés, vulkáni tevékenység, valamint hosszú távú instabilitást okozó tényezők. Emellett emberi tevékenységek, például erdőirtás, beépítés és megváltozott vízelvezetés növelik a kockázatot.

Veszélyek és hatások: infrastruktúra károsodása, közlekedési zavarok, épületek megrongálódása, valamint a folyóba kerülő sedimentek miatt vízrendezési problémák. A megelőzés és a kárminimalizálás magában foglalja a kockázatfeltárást, térképezést, monitorozást és korai figyelmeztetést.

Megelőzés és védekezés: vízelvezetés és lejtőstabilizálás, támaszfalak és teraszosítás, erdősítés és területfelügyeleti szabályozások. Monitorozás: InSAR, GNSS/GPS, dőlésmérők, drónos felvételek és időjárási adatok alapján kiépített korai figyelmeztető rendszerek.