nedvesedés

Nedvesedés a nedvesség megjelenésének vagy felhalmozódásának folyamata egy anyagban vagy környezetben. Ez magában foglalhatja a levegőben lévő vízpárat, a felületek kondenzációját, vagy a nedvesség felvételét és kioldódását az anyagokból. A fogalom kiterjed a levegő páratartalmának növekedésére, a nedvesség felvételére a hygroszkópos anyagoktól és a különböző környezeti feltételek hatására kialakuló nedvesedési állapotokra.

A nedvesedés mechanizmusai közé tartozik a párolgás–kondenzáció dinamikája, a diffúzió az anyagokban és néha a kapilláris hatások. Hygroszkópos anyagok, például fa, beton, textiles, talajok hajlamosak a környezetük felől nedvességet felvenni vagy leadni, amíg el nem érik egy egyensúlyi relatív páratartalmi vagy nedvességtartalmi szintet.

Gyakorlati szempontból a nedvesedés központi kérdés olyan területeken, mint az épületfizika, a textiltermékek, az elektronika, az élelmiszer-tárolás és a kulturális örökség. Épületekben a túlzott nedvesedés kondenzációt, felszívódó nedvességet, penészesedést és szerkezeti romlást okozhat. A textilek és a papírok nedvességtartalma befolyásolja az erőt, méretet és a tapintást, míg az elektronikai eszközöknél a nedvesség korróziót és meghibásodást okozhat.

Mérés és szabályozás: a nedvesedést gyakran a relatív páratartalom (RH), a harmatpont és a nedvességtartalom jelzi. Eszközök közé tartoznak higrométerek, nedvességmérők és harmatpont-szenzorok. Szabályozása magában foglalja a szellőztetést, a páramentesítést, a hőszigetelést, gőzrétegeket és a megfelelő vízelvezetést.