kzetcsuszamlás

kőzetcsuszamlás (angolul rockslide) a földtani esemény, amely során egy kőzet tömeg leválik a lejtő felszínéről és lecsúszik. Gyakori a hegyvidéki, sziklás területeken. Kiváltó tényezők közé tartozik a hosszú esőzések és gyors olvadás, a talajvíz nyomása, földrengés, valamint emberi tevékenység, például bányászat vagy eróziós beavatkozások. A leválás után a kőzet a lejtő aljára csúszik vagy zuhan, és a mozgás lehet gyors vagy hirtelen is.

Típusok közé sorolható a translációs kőzetcsuszamlás, amely a tömeg egy viszonylag sík síkon mozog, és a rotációs kőzetcsuszamlás (slump), amely konkáv felület mentén mozog és gyakran forgást is magában foglal. Nagy kiterjedésű események kőzet- vagy kőzettombolással is járhatnak, és súlyos károkat okozhatnak infrastruktúrában és közlekedésben.

Következményekként megemlíthetők az utak, vasúti pályák és épületek megrongálódása, közlekedési lezárások és személyi vagy gazdasági károk. Megelőzés és mérséklés érdekében kockázatfelmérést, terepi megfigyeléseket és mérnöki beavatkozásokat alkalmaznak, például hálók, rácsok, megerősítő falak és stabilizáló intézkedések révén, valamint a lejtő vízrendezésével.

Megfigyelés és előrejelzés fontos eszközei a dőlés- és mozgásfigyelés, infravörös és lézeres mérések, InSAR-alapú felvételek. Ezek segítik a korai figyelmeztetést és a kockázat minimalizálását. A jelenség világszerte előfordul a magas, sziklás területeken, és részletesebben geotechnikai és földtani forrásokban írják le.

---