Hawaiiszigetek

Hawaiiszigetek a Csendes-óceán középső részén elhelyezkedő vulkanikus szigetcsoport, amely az Amerikai Egyesült Államok része. Nyolc fő szigete van: Hawaii (Nagy Sziget), Maui, Oʻahu, Kauaʻi, Molokaʻi, Lānaʻi, Niʻihau és Kahoolawe; a területhez tartozik továbbá a Northwestern Hawaiʻi-szigetek kisebb szigetcsoportja is.

Geológia: A szigetek a Pacific Plate hotspotja felett keletkeztek, és hosszú idők alatt sorban halmozódtak fel. A lánc legrégebbi tagja Kauaʻi északnyugaton, a legfiatalabb pedig a déli Nagy Sziget. Jelenleg a Nagy Sziget vulkanikusan aktív; a Kilauea és a Mauna Loa hatalmas tűzhányók.

Éghajlat és táj: A szigetek klímája trópusi, mérsékelt, jellemző rá a trade winds. A domborzat miatt jelentős mikroklímák alakulnak ki; az észak- és keleti oldal dús csapadékosabb, a déli és nyugati oldal gyakran szárazabb. A természeti tájak között esőerdők, sztyepprétek, sivatagi részek és tengerpartok találhatók.

Természeti értékek és védelem: A szigeteken számos endemikus faj él. Több nemzeti park és rezerváció védi a területet, például a Hawaii Volcanos Nemzeti Park a Nagy Szigeten, a Haleakalā Nemzeti Park Maui szigetén, és a Papahānaumokuākea tengeri nemzeti monumentum a Northwestern Hawaiʻi-szigeteken.

Történelem és lakosság: A hawaii lakosság őshazája a polinéz népek voltak; a 18. században európai érintkezés következett. 1893-ban megdöntötték a hawaii királyságot, majd 1898-ban annektálták az Amerikai Egyesült Államok, és 1959-ben állammá nyilvánították Hawaiit. Fővárosa Honolulu Oʻahu szigetén található, a legtöbb lakos pedig ott él; jelentős városok a Hilo és Kahului is.

Gazdaság és kultúra: A turizmus a gazdaság meghatározó motorja, továbbá jelentős katonai jelenlét is van. A hagyományos mezőgazdaság régi növényei, például cukor- vagy ananász termesztés pedig ma már kevésbé jelentős. A hivatalos nyelvek az angol és a hawaii nyelv; a hawaii nyelv revitalizációja zajlik.