Alváshiány

Alváshiány az a állapot, amely akkor alakul ki, amikor valaki nem jut elegendő mennyiségű alváshoz, vagy az alvás minősége nem kielégítő. Lehet átmeneti vagy krónikus. Akut alváshiány rövid időre fennálló hiányt jelent, krónikus alváshiány pedig hosszabb időn át tartó, gyakran ismétlődő alvásmegvonás.

Okai közé tartoznak alvászavarok (inszomnia, alvási apnoe), túlzott esti aktivitás és képernyőhasználat, váltott műszak vagy éjszakai munka, életmódbeli tényezők, stressz, fájdalom vagy krónikus betegség, bizonyos gyógyszerek és környezeti tényezők.

Tünetek között szerepel nappali álmosság, fáradtság, figyelem- és memóriazavar, ingerlékenység, lassultság, csökkent reakciókészség és növekvő baleset- vagy hibaszám. Krónikus alváshiány hosszú távon hatással lehet a mindennapi teljesítményre és a biztonságra.

Egészségügyi hatások: alváshiány növeli a közlekedési és munkahelyi balesetek kockázatát, befolyásolja a testsúlyt és az anyagcserét (például hormonok, mint ghrelin és leptin egyensúlyának megváltozása), és hosszú távon összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával, elhízással, magas vérnyomással és szívbetegségekkel. Emellett fokozhatja a depresszió és a szorongás kockázatát, és gyengítheti az immunválaszt.

Diagnózis és kezelés: a diagnózis általában a tünetek és a meglévő alvási szokások felmérésén alapul, szükség esetén alvásnaptár vagy alváslaboratóriumi vizsgálat történik. Kezelésében fontos a megfelelő alvási higiénia: rendszeres lefekvés és kelés, csendes, sötét és hűvös hálószoba, kerülésre kerül a koffein és alkoholt késői órákban, valamint a képernyőhasználat korlátozása. Az alapbetegségek kezelése és szükség esetén kognitív viselkedésterápiák segítenek. Bizonyos esetekben gyógyszer csak rövid távon és orvosi felügyelet mellett alkalmazható.