inzulinrezisztenciával

Az inzulinrezisztencia olyan állapot, amelyben a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Emiatt a glükóz felvétele lassabb a máj-, izom- és zsírszövetekben, és a máj glükóztermelése nem optimálisan szabályozódik. A kompenzatív inzulinszint emelkedett lehet.

Okai között genetikai fogékonyság, túlsúly, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, előrehaladt életkor és bizonyos hormonális állapotok szerepelnek. Izomban és májban a zsírlerakódás és gyulladás is zavarhatja az inzulinjelzést, amely az inzulinreceptorok és a kapcsolódó biokémiai útvonalak hatékonyságának romlásához vezet.

Fokozott kockázatot jelentenek a deréktáji elhízás, PCOS, metabolikus szindróma, magas vérnyomás és kedvezőtlen lipidprofil. Hosszú távon fokozhatja a type 2 diabetes és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Tünetek gyakran hiányoznak; előfordulhat fáradtság evés után, vagy bőrön elszíneződések, például acanthosis nigricans. A diagnózis általában laboratóriumi értékek és klinikai kockázati tényezők alapján történik: éhgyomri vércukor és inzulinszint, HOMA-IR becslés, OGTT vizsgálat. Nincs egyetlen egységes diagnosztikus teszt.

Kezelése elsősorban életmódváltás: testsúlycsökkentés, rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott étrend. Gyógyszeres terápia gyakori opció, például metformin, amely javítja az inzulinérzékenységet, és szükség esetén más antidiabetikumok.

Megfelelő kezelés mellett az inzulinrezisztencia kontroll alatt tartható, és a cukorbetegség vagy egyéb szövődmények kialakulásának kockázata csökkenthető. A megelőzés a tartós testsúly- és életmód kontrollja, a testmozgás és az egészséges táplálkozás.