érzelemkezel

Az érzelemkezelés (érzelem-szabályozás) a pszichológiában az a folyamatkészlet, amely során az egyén befolyásolja, hogy milyen érzelmeket él át, mikor és hogyan reagál rájuk. Célja lehet az érzelmi állapot megváltoztatása, lefedve az érzelmek megélését, kifejezését és megtartását egy kívánt vagy adaptív szinten.

Elméleti háttere szerint a jelenséget több ismert megközelítés, leginkább Gross folyamatmodellje írja le. A modell szerint az érzelemszabályozás lehet antecedens-fókuszú (a megélést megelőző, például helyzetválasztás, helyzet módosítás, figyelem irányítása, kognitív átalakítás) vagy válaszfókuszú (az érzelem megélésére vagy kifejezésére ható, például elnyomás vagy érzelemkifejezés szabályozása). A különféle stratégiák gyakran tudatos ellenőrzésként vagy automatikus folyamatként valósulnak meg.

Gyakorlati szempontból az érzelemkezelés számos stratégia összessége: kognitív átértékelés, elfogadás, figyelem-irányítás, érzelemkifejezés szabályozása, illetve bizonyos esetekben elnyomás vagy kioltás. A hatékonyabb szabályozás általában a célnak megfelelően kiválasztott és adaptív módon alkalmazott megközelítéseket jelenti. A helyes működés összefügghet a jóléttel, a stresszkezeléssel és a mentális egészséggel.

Klinikai és gyakorlati alkalmazások között szerepel a pszichoterápia (például CBT, DBT, ACT), oktatás és munkahellyel kapcsolatos alkalmazások. Mérését például az érzelemszabályozási kérdőívek (ERQ), a nehézségek érzelemkezelésben skálák (DERS) támogatják. Neurobiológiai szinten a prefrontális kéreg és az amygdala szerepet játszanak a szabályozási folyamatokban.