élelmiszerfortifikálás

Élelmiszerfortifikálás olyan közvetlen vagy közvetetten megvalósuló intézkedés, amelynek során az élelmiszertermékekhez szándékosan olyan létfontosságú mikroelemeket és vitaminokat adnak hozzá, amelyek hiánygátlás vagy hiánybetegségek megelőzése érdekében szükségesek. A cél a lakosság mikrotápanyag-ellátottságának javítása általános közegészségügyi szinten.

Két fő megközelítés létezik: tömegfortifikáció (mass fortification), amikor széles körben fogyasztott termékekbe adnak bevitelt hozzá; és célzott fortifikáció, amely bizonyos csoportokra fókuszál (pl. terhes nők, gyermekek) és gyakran iskolai vagy egészségügyi programokban valósul meg.

Gyakori példák: jódosított só a jódhiány megelőzésére; vas- és B-vitaminokkal dúsított liszt; D-vitaminnal dúsított tej vagy növényi tejitalok; A-vitaminnal dúsított növényi olaj vagy margarin egyes régiókban; folsav dúsítása lisztben a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésére. Biofortifikáció: növények génmódosítása vagy hagyományos növénynemesítés útján a tápanyag-tartalom növelése, amely nem közvetlenül élelmiszer-adalékként történik.

Előnyök: a hiánybetegségek mérséklődése, egészségügyi és gazdasági haszon, például csökkenő kórházi költségek és jobb munkaerő-készlet. Kihívások: túladagolás kockázata, íz- és megjelenésváltozás, költségterhek a feldolgozóknak, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek kérdései, mert nem mindenki éri el a hozzáadott tápanyagokat. Szükséges a szigorú szabályozás, minőségellenőrzés, nyomon követés és hatékonyság-értékelés.