vesebetegséggel

Vesebetegséggel általában a vesék szerkezetének vagy működésének károsodását értjük, amely befolyásolja a vér tisztítását, a folyadék- és elektrolit-egyensúlyt, a vérnyomás szabályozását és a hormontermelést. A legfontosabb formái az akut vesebetegség (AKI) és a krónikus vesebetegség (CKD). AKI hirtelen alakul ki, órák–napok alatt; CKD pedig hosszú időn át fennálló, fokozatos károsodással jár.

Fő okai közé tartozik a diabetes mellitus és a magas vérnyomás, a glomerulonephritis, a policisztás vesebetegség, valamint a vese- vagy húgyúti elzáródás. Vesetoxikus hatású anyagok, például nem szteroid gyulladáscsökkentők, bizonyos antibiotikumok és kontrasztanyagok, szintén okozhatnak vagy súlyosbíthatnak vesebetegséget. Hajlamosító tényezők: öregedés, családi előzmény, elhízás, dohányzás, krónikus gyulladások. CKD gyakran lassan, fokozatosan halad.

Tünetek és diagnózis: AKI esetén a vesefunkció hirtelen romolhat, a vizelet mennyisége megváltozhat. CKD kezdetben gyakran tünetmentes; előrehaladott állapotban ödéma, kimerültség, alacsony vagy magas vérnyomás, zsúfolt légzés, emésztőrendszeri panaszok jelentkezhetnek. Diagnózis: laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározzuk az eGFR-t és a kreatininszintet; vizeletben fehérje (albumin–creatinin arány); képalkotó vizsgálatok (ultrahang) szükség esetén; vesebiopsziát igénybe vehetnek a gyökér ok felderítésére. CKD stádiumait az eGFR és a fehérjeürítés alapján osztályozzák.

Kezelés és megelőzés: a kiváltó ok kezelése és a kockázati tényezők kontrollja kiemelt; vérnyomás- és vércukorszabályozás, a fehérje- és sóbevitel, folyadékbevitel személyre szabása. End-stage vesebetegség esetén dialízis vagy veseátültetés szükséges. Megelőzés: a rizikófaktorok csökkentése, rendszeres szűrés különösen cukorbetegek és hipertenzív betegek körében, nephrotoxikus anyagok kerülése, védőoltások.