vesefunkció

Vesefunkció a vesék működésének összességét jelenti. Ide tartozik a vér szűrése és a káros anyagok kiválasztása a vizelettel, a folyadékháztartás és elektrolitek szabályozása, valamint a sav-bázis egyensúly fenntartása és bizonyos hormonok termelése vagy aktiválása. A vesék naponta nagy mennyiségű vért szűrnek, részt vesznek a vérnyomás szabályozásában, elősegítik a vörösvértest-termelést, és hozzájárulnak a D-vitamin aktiválásához is.

Működésének értékelése leggyakrabban a glomerulus filtrációs ráta (GFR) becslése, amelyet a vér kreatinin-szintje alapján számítanak ki (eGFR). Emellett fontos a kreatinin- és a BUN-szint, elektrolitok (kálium, nátrium), és a sav-bázis állapot mérése. A vizeletvizsgálat és az albumin-kreatinin arány (ACR) segíthet a vesekártalom jelzésében. Képalkotó vizsgálatok vagy szükség esetén vesebiopszia adhatnak pontos okot a vesefunkció rendellenességének meghatározásához.

Jellemző vesefunkció-szempontok közé tartozik az akut vesekárosodás (AKI) és a krónikus vesebetegség (CKD). Kezdetben gyakran tünetmentes lehet; előrehaladva ödéma, fáradtság, hányinger, étvágytalanság és vérnyomás-ingadozás jelentkezhet. CKD-t gyakran megelőzhető vagy késleltethető állapotok, például diabetesz mellitusz vagy magas vérnyomás társulásával.

CKD definíciója általában a krónikus veseműködés zavara, amely legalább három hónapja fennáll, és GFR <60 ml/min/1,73 m² vagy tartós albuminuria jelei mutatkoznak. Kezelése a kiváltó ok kezelése, a vérnyomás- és vércukorszint kontrollja, megfelelő diéta és folyadék-ellátás, valamint a szövődmények megelőzése. Súlyos esetekben dialízis vagy vesetranszplantáció szükségessé válhat.