szulfitokra

A szulfitokra a szulfitok csoportja kémiai sók vagy észterek, amelyek a kénsavgyökös sav, az úgynevezett kén-szulfurous acid származékai. A legismertebb formák közé tartoznak a nátrium-szulfit (Na2SO3), nátrium-biszulfit (NaHSO3) és a nátrium-metabisulfit (Na2S2O5), továbbá kálium- és egyéb sók. Vizes oldatban savas kémhatásúak és általában stabilak.

Fő felhasználásuk tartósítószerként és antioxidánsként van az élelmiszer- és italiparban. Szulfitokat alkalmaznak borban és gyümölcslevekben a mikrobiális növekedés lassítására és az oxidáció megakadályozására, aszalt gyümölcsöknél a szín megőrzésére, halakban és felvágottakban a minőség hosszabb ideig tartó megőrzésére, valamint fehérítésre és tisztításra is.

Egészségügyi szempontból egyes személyek érzékenyek lehetnek rájuk, és nagyobb dózisokra asztmatikus vagy allergiás reakciók jelentkezhetnek. Ennek megfelelően a legtöbb jogi szabályozás előírja a címkézést olyan termékeknél, amelyek szulfit-tartalma meghaladja a meghatározott küszöbértéket (általában 10 mg/kg vagy 10 mg/L).

Jelölés és vizsgálat: az élelmiszer-készítmények szulfit-tartalmát laboratóriumi módszerekkel ellenőrzik. Gyakran alkalmazott analitikai módszerek a DPD-színreakció, iodometrikus titrálás és a magas teljesítményű folyadékkromatográfia (HPLC).

Előírások és szabályozás: az Európai Unió és más országok szabályozói meghatározzák a szulfitok felhasználását, és a humán egészség védelme érdekében nyomon követik a tartalmakat a kereskedelmi termékekben.