szaporod

A szaporodás a biológiában az élőlények utódainak létrehozásának folyamata, amely révén a faj fennmaradása és génállományának átörökítése történik. A szaporodás módja sokféle lehet, és alkalmazkodik a környezeti feltételekhez és az élőlények életciklusához.

Két alapvető típusa van: szexuális és a-szexuális szaporodás. A szexuális szaporodás során két egyed gamétáinak egyesülése révén megtermékenyedés történik; zigóta keletkezik, és a meiosis révén genetikai keveredés, variáció alakul ki az utódok között. Az a-szexuális szaporodás olyan módokon valósul meg, amikor egy egyed önállóan hozza létre utódait, általában genetikai változás nélkül vagy csak korlátozott mértékben. Példák: osztódás, vegetatív szaporodás, bimbózás, fragmentation és spóraképzés. Ezek gyors szaporodást tesznek lehetővé, de kevesebb genetikai változatosságot teremtenek.

Növényeknél és gombáknál gyakori a spórák vagy magok útján történő szaporodás. Spórás növényeknél a spórák szaporító szervekben képződnek, és gyakran a szél vagy élőlények közvetítésével jutnak más egyedekhez. Magvas növényeknél a pollen megtermékenyíti a petesejtet, zigóta keletkezik, majd mag fejlődik, és a termésben vagy magban védve továbbterjed. Jellemző az alternációs generációk váltakozása a haploid gametofiton és a diploid sporofiton között.

Az állatoknál a megtermékenyítés lehet külső vagy belső; belső megtermékenyítés gyakori a számos gerincesnél, míg külső megtermékenyítés például sok halfajnál fordul elő. Az utódok fejlődése történhet élve születésként vagy tojásban.

Jelentősége abban van, hogy a szaporodási stratégiák befolyásolják a populációk dinamikáját, az evolúciós folyamatokat és az alkalmazkodóképességet. Az emberi tevékenység, klímaváltozás és környezeti stressz egyaránt hatással van a szaporodás sikerességére és mintázataira.