petesejtet

A petesejt, vagy oocytus, a női ivarsejt. Jelentős méretű sejt, amelyet a petefészekben hoznak létre és amely a megtermékenyítés előtt tárolt tápanyagokat és mRNS-eket tartalmaz. A petesejt genetikai állománya haploid, ami azt jelenti, hogy a sejt kromoszómáinak száma fél megtermékenyítés előtt. A különböző fajú élőlényekben a petesejt szerkezete és érési folyamata eltérő lehet, de általában nagyobb, mint a hím ivarsejt, és gazdag cytoplazmában van.

Géneralitás az állatoknál: Az állatokban az oogenezis során az ősivarsejtekből primer oociták fejlődnek, amelyek prophase I-ben meiózissal megállnak. A pubertás után egyes ciklusokban bekövetkező ovuláció során egy érő oocyta kilép a petefészekből és a meiosis I befejeződik, létrehozva egy másodlagos oocyta és egy első poláris testet. A meiosis II csak megtermékenyítéskor fejeződik be, ekkor alakul ki a gaméta és a második poláris test. A megtermékenyítés során a spermium és a petesejt egyesül, a hím és női pronukleuszok összeolvadásával zigóta keletkezik, amely a továbbiakban osztódásokkal embriót alakít.

Növényekben: A virágos növényekben a petesejt az embriózsákban található, az ovulában, és egy vagy több spermium által megtermékenyített petesejt alakítja ki az zigótát. A megtermékenyítés a kettős megtermékenítéshez kapcsolódik: az egyik spermium megtermékenyíti a petesejtet, a másik a központi sejttel egy endospermiumot terem. A petesejt fejlődése az embrió kialakulását indítja be, amely a maghéj és a magkezelés után magot és magkezdeményt képez.

Klinikai és gyakorlati vonatkozások: Az emberi orvostudományban az érett petesejtek kivenni és felhasználni, például IVF vagy más reprodukciós technikák során. Az petesejtek minőségét befolyásolja az életkor, az egészségi állapot és egyéb tényezők, mivel ezek hatással lehetnek a megtermékenyítés sikerére és az utódok fejlődésére.