sejtszervecskéjük

Sejtszervecskéjük egy magyar nyelvi kifejezés, amely a sejtekben található szpecializált alrendszerekre, azaz a sejtszervecskékre utal. A sejtszervecskék eukarióta sejtekben jelennek meg, és feladataik szerint különfunkciókat látnak el a sejt életben maradása, növekedése és szaporodása érdekében. A sejtszervecskék lehetnek membránnal határolt struktúrák vagy nem membránkötésű elemek.

Membránnal határolt sejtszervecskék közé tartozik például a sejtmag, amely a genetikai anyagot és a génkifejeződést kontrollálja; a mitokondriumok, amelyek az energiatermelésért felelnek; a kloroplasztiszok, amelyek fotoszintézist végeznek növényekben és algákban; továbbá az endoplazmatikus retikulum (durva és sima), a Golgi-készülék, a lizozómák és a peroxiszómák. Riboszómák is jelen vannak mind szabadon a cytosolban, mind az endoplazmatikus retikulumhoz kapcsolódva, és a fehérjeszintézisért felelnek. A sejtekben fontos szerepet töltenek be a vakuolák és különböző vezikulumok is, amelyek anyagokat szállítanak és tárolnak. A citoplazmatikus hálózat, vagyis a citoszkeleton, a sejt alakjának fenntartásáért és mozgásáért felel.

Nem membránnal határolt sejtszervecskék közé tartoznak például a riboszómák és a fehérjék lebontását segítő proteaszómák, valamint a sejt belső szerkezetét támogató és résztvevő elemek, mint a citoplazmatikus hálózati komponensek.

Az endoszimbionta elmélet szerint néhány organellum, például a mitokondriumok és a kloroplasztiszok, korábbi szabadon élő organizmusokból eredtek, amelyek hosszú evolúciós kolóniává vagy szimbiontikus rendszerré alakultak. A sejtszervecskék eloszlása és összetétele sejttípustól függően változik: növényi sejtekben például nagy központi vacuola és kloroplasztiszok találhatók, míg állati sejtekben többféle membrán-közvetített szállítási útvonal és precízebb endocitózis rendszer figyelhető meg.