penészkockázat

A penészkockázat a beltéri környezetben a penészek megtelepedésének és növekedésének valószínűségét és a vele járó egészségügyi és anyagi kockázatokat jelenti.

A kockázat fő tényezői közé tartozik a nedvesség jelenléte, a víz behatolása szerkezeti hibák vagy szivárgások miatt, a gyenge szellőzés és a magas páratartalom.

Gyakori penészgombák közé tartozik az Aspergillus, Penicillium, Cladosporium és Stachybotrys chartarum (fekete penész).

Az egészségre gyakorolt hatások közé tartoznak az allergiás reakciók, az asztma tüneteinek súlyosbodása és irritációk a szem és a légutak területén. Bizonyos fajok mikotoxinokat termelhetnek, ám a klinikai kockázat sok tényezőtől függ, különösen gyermekeknél, idős embereknél és immunhiányos személyeknél.

Megelőzés és kezelés: a nedvesség kontrollja a legfontosabb. A meghibásodott vízforrásokat azonnal meg kell javítani, a páratartalmat 40–60% körüli szinten tartani, és biztosítani a megfelelő szellőzést. Kis felületek esetén tisztítás szappanos vízzel vagy szövetnyi tisztítószerrel megoldható; kerülni kell a porlasztást, és védőfelszerelést kell viselni. Ha a folt nagyobb, vagy a nedvesség forrása nem szüntethető meg, szakemberhez kell fordulni.

Értékelés és beavatkozás: a penész kockázatának értékelése magában foglalhat nedvességmérést, pára- és páratartalom-figyelést, valamint vizuális felmérést. A terület nagyságát és az érintett anyagokat fel kell térképezni; nagymértékű vagy ismétlődő növekedés esetén professzionális beavatkozás javasolt.

Szabályozás és irányelvek: az egészségügyi hatóságok és építésügyi intézmények ajánlásokat fogalmaznak meg a beltéri levegőminőség és a nedvesség-kezelés terén; a megelőzés és a korai felderítés a jó épületkarbantartás részét képezi.