mélytenger

Mélytenger az óceánok azon része, amely a felszín alatti övezetbe tartozik. A mélytenger zónáira gyakran a bathypelagial (1000–4000 m), abyssopelagial (4000–6000 m) és hadalpelagial (>6000 m) felosztást használják. A fény jellemzően eltűnik, a hőmérséklet alacsony és a nyomás rendkívül nagy. A kifejezés a bathypelagialt és mélyebb területeket foglalja magában.

Környezete: A mélytengerben a hőmérséklet általában közel 0 °C, a nyomás rendkívül nagy. A fénymentes környezet ellenére élőlények számtalan módon alkalmazkodtak; energiát vagy bomlási hulladékból származó tápanyagból, illetve hidrotermális kürtők környékén kémiai energia felhasználásával nyernek.

Életmód és adaptations: A biolumineszcencia, a lassú anyagcsere és a speciális érzékelőrendszerek gyakoriak. A populációk között megtalálhatók a mélytengeri korallok, rákok, puhatestűek és ragadozók; hidrotermális ventilek körüli közösségek energiaforrása baktériumok által végzett chemoszintézis.

Geológia: A mélytenger magába foglalja a síkságokat, mélytengeri árkokat, hátságokat és hidrotermális kürtőket. Ezek a környezetek ásványi anyagokban gazdagok, és különleges élőhelyeket adnak.

Felfedezés és kutatás: A Challenger-expedíció (1872–1876) hozta meg az első modern mélytengeri adatok nagy részét. 1960-ban a Trieste búvárszubmersible a Challenger Deepre süllyedt. Azóta ROV-ok, AUV-k és mélytengeri szondák forradalmasították a megfigyelést.

Jelentőség és fenyegetések: A mélytenger fontos a biodiverzitás és a bolygó szénciklusának megértése szempontjából, de veszélyben van a mélytengeri bányászat, a szennyezés és a klímaváltozás miatt. Védelmi és szabályozási intézkedéseket alkalmaznak.