bolygó

Bolygó olyan égitest, amely egy csillag körül kering, alakja közel kerek, és elég nagy tömegű ahhoz, hogy gravitációja saját alakját hidrostatikusan kiegyenlítse. A Naprendszer példái közé tartozik a Föld, a Mars vagy a Jupiter. A modern asztronómiában a bolygók olyan égitestek, amelyek a csillag környezetében keringenek, és léteznek exoplánéták is, vagyis bolygók más csillagok körül.

Az IAU 2006-os definíciója szerint egy bolygó olyan égitest, amely (a) kering a csillag körül, (b) elég nagy ahhoz, hogy alakja közel kerek legyen, és (c) kitakarította a saját pályája környezetét a környezetében található jelentős tömegű égitestektől.

Napjainkban a bolygókat két fő csoportba sorolják: terestri vagy kőzetes bolygók és óriásbolygók. Terestri bolygók, mint a Föld és a Mars, kövesek és fémből állnak. Óriásbolygók lehetnek gázóriások, mint a Jupiter és a Szaturnusz, amelyek tömegének nagy részét hidrogén és hélium alkotja, illetve jégóriások, mint az Uranusz és a Neptunusz, amelyeknél a víz, ammónia és metán jég formájában is sokat tesz ki.

A Naprendszeren kívüli bolygók, az exoplánéták száma folyamatosan nő a felfedezések révén. Az exoplánétákat több módszerrel találják meg, például a csillag fényének időbeli halványodásából (transit) vagy a csillag Doppler-mozgásának méréséből (radial velocity).

Formációjuk nagyjából a protoplanetáris korongban történik: por- és gázrészecskék összeütközése révén növekednek, majd különböző kölcsönhatásokkal és migrációval bolygóvá válnak, ahogyan körülkeringenek a csillaguk körül.