óriásbolygók

Óriásbolygók a bolygórendszerek legnagyobb tagjai. Ezek tömegben és méretben meghaladják a Föld-típusú bolygókat, és legtöbbször gázból vagy jégből álló külső rétegekkel rendelkeznek. A kategóriát két fő csoportba sorolják: gázóriások és jégóriások. Naprendszerünkben a gázóriások közé tartozik a Jupiter és a Szaturnusz, míg a jégóriások az Uránusz és a Neptunusz.

Belső felépítésük a csoporttól függ. A gázóriásokban vastag hidrogén–hélium atmoszférák vannak, amelyeket általában egy összetett belső réteg követ, például mag vagy fémes hidrogén képződményei. A jégóriásoknál a külső gáztömeg kevesebb, helyette nagy mennyiségben találhatók a víz-, ammóniamintás és metános jég- vagy köpenyrétegek körül a sűrű központtal. Az ilyen bolygók magas tömegű és rendkívül vastag atmoszférákkal rendelkeznek, gyakran hatalmas holdak és gyakori gyűrűk veszik körül őket.

Környezetük és elhelyezkedésük is jellegzetes. A Naprendszer óriásai a legtöbb esetben a fagyos külső régiókban alakultak ki, bár a külső bolygók közül több migrált vagy közelebb került csillagukhoz. Számos külső földöntúli óriásról ismert exoplanetáris rendszerekben is, közülük számos 'hot Jupiter' nagyságrendű, azaz a csillagukhoz közeli helyzetben találhatók.

Az óriásbolygók jelentős szerepet játszanak bolygórendszerek dinamikájában, gravitációs hatásuk befolyásolja a belső bolygók és holdak képződését és stabilitását. Megfigyelésük a bolygóközi atmoszferák és a formálódó rendszerek megértéséhez is alapvető.